Tovább kell működtetni a Vértesi Erőművet
Tulajdonosi eszközökkel, a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával tervezi a kormány biztosítani a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését – derül ki a június 23-i kormányhatározatból, amely a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Bencsik János tatabányai polgármester, a Fidesz szakpolitikusa szerint a kormány a „a privatizációs varázspálca után kapkod”
A határozat szerint a társaság finanszírozását a Magyar Villamos Művek (MVM) biztosítja, azonban az erőműnek hatékonyságnövelő programot kell kidolgozni a veszteségek csökkentésére és a kormány szükségesnek tartja, hogy külső szakértőt vonjanak be a bányaművelés és az erőműi karbantartás hatékonyságának javítására.
Az MVM-nek magántőke bevonásával is elő kell segíteni a továbbműködés feltételeinek megteremtését, az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi.
A dokumentum szerint megkezdik a szénfillérként ismert, szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2010 utáni meghosszabbításának előkészítését, illetve vizsgálják a támogatás összegének módosítását, egyúttal felkérik a pénzügyminisztert, hogy az intézkedéssel kapcsolatban kérje ki az Európai Unió álláspontját. A szénfillért minden áramfogyasztó fizeti, csak a VÉRT márkushegyi bányájának üzemeltetésére használható, értéke évi 7 milliárd forint.
A Vértesi Erőmű továbbműködését szolgáló intézkedések eredményéről november 30-ig kell tájékoztatni a kormányt.
Mint ismert, május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 főt foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali, vagy novemberi bezárásának lehetőségét. Keleti György, Oroszlány MSZP-s képviselője akkor elmondta: az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a csaknem tízmilliárdos kártérítési igény, amit a VÉRT a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződéseknek köszönhet – tette hozzá a képviselő.
A politikus rámutatott, hogy a Vértesi Erőmű működtetése egyrészt nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.
Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550 főre csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 fő leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel.
A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat – a Vértesi Erőmű nevének említése nélkül – felhívja a pénzügyminisztert: intézkedjen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnál, hogy az állami többségi tulajdonban lévő társaságok alakítsanak ki hatékony vállalatirányítási kereteket, beleértve a kockázatkezelést és a belső ellenőrzést.
A korábbi tájékoztatás szerint többek között a Vértesi Erőművet is birtokló Magyar Villamos Művek Zrt. tett feljelentést "a társaság korábbi vezetése által kötött kétes ügyletek miatt", illetve a közelmúltban elbocsátották a magyar légiforgalmi irányításért felelős társaság vezérigazgatóját, mert 48 millió euró értékben kötött jelentős veszteséget okozó devizaügyleteket, amiért a társaság felügyelőbizottsága büntetőfeljelentést tett.
– A kormány folytonosan csak hitegeti a Vértesi Erőmű Zrt által foglalkoztatott 3600 munkavállalót, munkahelyük megmaradását illetően, miközben csendesen asszisztál a nagy múltú energetikai vállalat leépüléséhez – jelentette ki Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa a Vértesi Erőmű Zrt jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán. – A szocialista kormány, miután képtelen felelős gazdaként megoldást találni 3600 állami munkahely megőrzésére, ismételten a privatizációs varázspálca után kapkod. Ez is jól mutatja, hogy folytatódik a nemzeti vagyon kiárusítása – mondta a Fidesz szakpolitikusa.
Bencsik János Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, a parlament Energetikai Albizottságának fideszes tagja emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt, az árampiaci nehézségeknek, és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségeknek köszönhetően, már az év elején válságos helyzetbe került.
Januárban Keller László, akkori pénzügyi államtitkár Bencsik János parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta, hogy „nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni.”
Februárban Veres János akkori pénzügyminiszter Bencsik megkeresésére a következő írásbeli választ adta: „A hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések.”
Az MVM-nek magántőke bevonásával is elő kell segíteni a továbbműködés feltételeinek megteremtését, az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi.
A dokumentum szerint megkezdik a szénfillérként ismert, szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2010 utáni meghosszabbításának előkészítését, illetve vizsgálják a támogatás összegének módosítását, egyúttal felkérik a pénzügyminisztert, hogy az intézkedéssel kapcsolatban kérje ki az Európai Unió álláspontját. A szénfillért minden áramfogyasztó fizeti, csak a VÉRT márkushegyi bányájának üzemeltetésére használható, értéke évi 7 milliárd forint.
A Vértesi Erőmű továbbműködését szolgáló intézkedések eredményéről november 30-ig kell tájékoztatni a kormányt.
Mint ismert, május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 főt foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali, vagy novemberi bezárásának lehetőségét. Keleti György, Oroszlány MSZP-s képviselője akkor elmondta: az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a csaknem tízmilliárdos kártérítési igény, amit a VÉRT a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződéseknek köszönhet – tette hozzá a képviselő.
A politikus rámutatott, hogy a Vértesi Erőmű működtetése egyrészt nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.
Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550 főre csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 fő leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel.
A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat – a Vértesi Erőmű nevének említése nélkül – felhívja a pénzügyminisztert: intézkedjen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnál, hogy az állami többségi tulajdonban lévő társaságok alakítsanak ki hatékony vállalatirányítási kereteket, beleértve a kockázatkezelést és a belső ellenőrzést.
A korábbi tájékoztatás szerint többek között a Vértesi Erőművet is birtokló Magyar Villamos Művek Zrt. tett feljelentést "a társaság korábbi vezetése által kötött kétes ügyletek miatt", illetve a közelmúltban elbocsátották a magyar légiforgalmi irányításért felelős társaság vezérigazgatóját, mert 48 millió euró értékben kötött jelentős veszteséget okozó devizaügyleteket, amiért a társaság felügyelőbizottsága büntetőfeljelentést tett.
– A kormány folytonosan csak hitegeti a Vértesi Erőmű Zrt által foglalkoztatott 3600 munkavállalót, munkahelyük megmaradását illetően, miközben csendesen asszisztál a nagy múltú energetikai vállalat leépüléséhez – jelentette ki Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa a Vértesi Erőmű Zrt jövőjével kapcsolatos kormányhatározat nyilvánosságra hozatala kapcsán. – A szocialista kormány, miután képtelen felelős gazdaként megoldást találni 3600 állami munkahely megőrzésére, ismételten a privatizációs varázspálca után kapkod. Ez is jól mutatja, hogy folytatódik a nemzeti vagyon kiárusítása – mondta a Fidesz szakpolitikusa.
Bencsik János Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, a parlament Energetikai Albizottságának fideszes tagja emlékeztetett arra, hogy a Vértesi Erőmű Zrt, az árampiaci nehézségeknek, és a Kapolyi László vállalkozása által felmondott áramvételi szerződések következtében keletkezett veszteségeknek köszönhetően, már az év elején válságos helyzetbe került.
Januárban Keller László, akkori pénzügyi államtitkár Bencsik János parlamentben feltett kérdésére azt válaszolta, hogy „nyugodtak lehetnek az emberek, mind a 2100 személy, aki ott dolgozik a Vértesnél, vagy akinek a munkahelye ez által érintett, mert senkinek a munkahelye nem fog veszélybe kerülni.”
Februárban Veres János akkori pénzügyminiszter Bencsik megkeresésére a következő írásbeli választ adta: „A hazai munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is jelenleg már állítható, hogy a Vértesi Erőmű Zrt-vel munkaviszonyban álló 2100 saját munkavállaló munkahelyét az év végéig biztosan nem érintik a döntések.”
Forrás: tatabánya.hu
-kt-
Szóljon hozzá a fórumon!
Tatabánya Online még több hírrel - www.tataon.hu