– Általában az anyukák keresnek meg, és évente két-három olyan eset csupán, amikor a felek képesek közösen eljönni a gyerek érdekében. De az ügyek túlnyomó részében sajnos a gyereket manipulálják, érzelmileg zsarolják, miközben a vagyonon marakodnak – meséli a pszichológus. A történések pedig maradandó nyomot hagynak a gyerekek lelkében. És bár életkortól függően másként élik meg a krízist, az önvád és az önértékelési zavarok, nyugtalanság és korai érés szinte minden, válást átélt gyerekre és fiatalra jellemző.

Hazánkban minden negyedik házasság válással végződik, a statisztika alól megyénk sem kivétel. Az itteni bírók tapasztalatai alapján a helyi bontóperekre nem igazán jellemző, hogy eldurvulna a felek között a viszony. Bár legtöbbször érezhető a feszültség, csak néha fordul elő, hogy a tárgyaláson összeszólalkoznak a válni készülők. Ez az agresszív viselkedés azonban nincs összefüggésben a tanultsággal, iskolai végzettséggel, sőt az értelmiségi házaspárok válására inkább jellemző.

A bontóperek közel nyolcvan százaléka a felek közös megegyezésével történik. A maradék húsz százalék az, amikor megegyezés hiányában, a bíróságnak kell a közös vagyon megosztásáról, esetleges közös gyermek elhelyezéséről dönteni. Legtöbbször az anyánál helyezik el a gyerekeket, de nem ritkaságszámba menő az apánál való elhelyezés sem: bár pontos statisztika nem készül, de az ilyen esetek száma mindenképpen nagyobb, mint ami a közvélekedésben szerepel.

A gyerekelhelyezésen kívül a vagyonmegosztás lehet még a bontóperek gócpontja. A különvagyon megállapítása sokszor azért nem könnyű, mert a házasság alatt kapott nagyobb értékű ajándékokat, pénzösszegeket írásban nem rögzítik, így a bizonyítás nehézkes lehet.

Szóljon hozzá fórumunkon: Tatabánya - Megyénkben is romlik a válási statisztika