FÓRUM | Ki volt Horthy Miklós? Kultusz és ellenkultusz, a Horthy-kép változásai címmel tart előadást a József Attila Megyei Könyvtárban március 10-én 17 órakor Romsics Ignác történész, akadémikus

Valóban: ki volt Horthy Miklós? A történelmi emlékezet nem mint erélyes és a körülményekhez képest sikeres admirálist tartja számon, hanem mint Magyarország 1920 és 1944 közötti államfőjét. Értékelésének alapja szinte kizárólag ez a negyedszázados, illetve az azt megelőző néhány hónapos fővezéri időszak. Életének 1918 előtti 50 éve éppoly kevéssé foglalkoztatja az átlagembert, mint az a 12 év, melyet emigrációban töltött.

Ki volt? Véreskezű gyilkos, felségáruló vagy országépítő kormányzó, hongyarapító? Államfői működésének pozitívumait és negatívumait mérlegelve a győztes nagyhatalmak vezetői úgy döntöttek, hogy Horthy Miklóst nem nyilvánítják háborús bűnösnek. Nürnbergben tanúként hallgatták ki, és 1948-ban engedélyezték számára a portugáliai letelepedést.

Horthy történelmi szerepének hazai megítélése 1945 után gyökeresen átalakult. Azok a baloldali erők kerültek hatalomra, amelyek az előző rendszer által elfogadott Horthy-képet nem ismerték el. A kormányzó második világháborús szerepe is érveket adott véleményük fenntartásához. Horthy és a Horthy-korszak viszonylag tárgyilagos értékelésére az 1970-es évek közepéig kellett várni.

Az 1989-90-es rendszerváltással az addigi történeti kánon érvényét vesztette. A Horthy szerepének újragondolásával kapcsolatos diskurzus Gosztonyi Péter németül 1973-ban megjelent Horthy-életrajzának budapesti kiadásával vette kezdetét 1990-ben, és a kormányzó 1993-as újratemetésével érte el csúcspontját. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Horthy-korszak a magyar múlt, s nem a magyar jövő része.


Romsics Ignác történész

Tanulmányait 1970-1974 között Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán majd 1974-1976 között az ELTE BTK, történelem szakán végezte.

Történészi pályafutását levéltárosként kezdte Kecskeméten. 1977-1985 között az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1986–1991 között a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyettese. 1991 óta az ELTÉ-n tanít, 1996 óta a történettudomány habilitált doktora, 1998 óta az Újkori Magyar Történeti Tanszék professzora. 1993-1998 között megszakításokkal az Indiana University (USA) Magyar Tanszékén volt vendégtanár. 2001-ben lett az MTA levelező tagja.

Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra.

Kitüntetései: Károlyi Mihály-díj (1982), Ránki György-díj (1994, Soros Alapítvány), Deák Ferenc kutatási díj (1999, Pro Renovanda Cultura Hungariae), Akadémiai Díj (2000), Széchenyi-díj (2005).

Főbb művei: Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve, 1919–1929 (1982), Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-1919-ben (1982), Bethlen István. Politikai életrajz 1874–1946 (1991), Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században (1998), Magyarország története a XX. században (1999), A trianoni békeszerződés (2001), Volt egyszer egy rendszerváltás (2003), Múltról a mának: tanulmányok és esszék a magyar történelemről (2004), Az 1947-es párizsi békeszerződés (2006), A 20. század képes története – Magyar történelem – világtörténet (2007).


Forrás: www.varosunktatabanya.hu

Szóljon hozzá fórumunkon: Tatabánya - Kultusz és ellenkultusz, a Horthy-kép változásai

Tatabánya linkajánló: tatabanyalink.mconet.biz

Képeslapküldő – Tatabánya: Küldjön képeslapot ismerősének!

A hír támogatója:

Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu