Pedig a rendelkezésre álló géppark lehetővé tette volna a gyorsabb betakarítást. Kerek Katalin, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója elmondta: júliusban mintegy 100 milliméter csapadék áztatta szűkebb hazánk földjeit és augusztus első napjaiban is szinte menetrendszerint érkezett az égi áldás. A viharok által megdöntött táblákon fajtánként és helyenként megindult az érett szemek csírázása. Azokon a helyeken, ahol még a nagy esőzések előtt sikerült befejezni az aratást, jó a gabona minősége.

Térségenként és fajtánként eltérő, hogy étkezési, vagy takarmányozásra alkalmas búzát arattak-e le. A megyei átlagtermés egyébként búzából meghaladta az 5 tonnát hektáronként, ami lényegesen több a tavalyinál.
Befejeződött megyénkben az árpa, a rozs, a zab és a magborsó betakarítása is. A repce nagy részét sikerült még a nagy esőhullámok előtt learatni.

A csapadék átalában jól jött a  napraforgónak és a kukoricának. Megyénk nyugati részén azonban a jégverés alaposan megtépázta e kapásnövényeket. E szempontból a napraforgó is veszélyben van, mert a felázott talaj miatt az érőben lévő, egyre nehezebb tányérok megdőlhetnek, ha erősebb szél éri őket, illetve tányérbetegség alakulhat ki.

Az idei év egyik meglepetése, hogy egyre erősödik a szalma iránti kereslet. A megújuló energiára, a biomassza tüzelésre átálló erőművek igénye egyre nagyobb, egyes hírek szerint az erőművek akár száz kilométeres körzetből is veszik a felbálázott szalmát.