Közgyűlés: névadás előtt a kegyeleti emlékpark
Akár 25-30 lakossági százalékos önerővel is felújíthatják a panelházakat azok a lakóközösségek, amelyek október 30-ig élni tudnak azzal a lehetőséggel, hogy a környezetvédelmi tárca által kiírt, minden eddiginél nagyobb állami segítséget nyújtó panelprogramhoz a tatabányai önkormányzat is támogatást nyújt 30 százalékos arányban. Többek között erről is döntöttek a képviselők a város augusztus 27-i közgyűlésén, a pályázati feltételeket tartalmazó rendelet ide kattintva megtekinthető. Határozat született arról is, hogy a közterület-felügyelők bírságolási nyilvántartó informatikai rendszerrel lesznek a jövőben felszerelve, s kiderült, miként lehetne azt elérni, hogy a kutyatulajdonosok ne a Bányász Kegyeleti Emlékmű környékén futtassák kedvenceiket.
Igaz, idén a panelprogramot az önkormányzatokért felelős tárca helyett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium írta ki, s a pályázati lehetőség neve is Zöld Beruházási Rendszerre változott, melynek középpontjában a klímavédelmi szempontok állnak, ám a lényeg mégiscsak az, hogy a kérdéses pályázati kiírás minden eddiginél kedvezőbb feltételeket tartalmaz azok számára, akik fel szeretnék újítani panellakásukat. Az eddigi 33 százalékos állami támogatás mellé ugyanis ezúttal plusz 10-27 százalékos kiegészítő támogatást is nyerhető, annak függvényében, hogy az épület a felújítás után milyen energetikai kategóriát képvisel. Ez szerencsés esetben akár 60 százalékos állami segítségnyújtást is jelenthet. A ZBR program keretében a társasházak pályázhatnak a nyílászárók energiamegtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, ideértve a lépcsőházakat és közös helyiségeket is, épületgépészeti rendszerek, mint például lift, szellőzés, fűtés korszerűsítésére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, a megújuló energiafelhasználás növelésére, az épületek nyári hővédelmének javítására Mivel Tatabánya panelfronton igencsak érintett (a több mint 20 ezer panellakásnak mindössze 3,5 százaléka van energiatakarékos szempontok alapján felújítva), korántsem meglepő, hogy a tatabányai képviselőtestület augusztusi közgyűlésén a képviselők támogatták Schmidt Csaba azon beadványát, hogy a város is vállaljon részt a programban. Az alpolgármester azt javasolta, hogy az önkormányzati segítség aránya 30 százalékos legyen, ami azonban nem haladhatja meg a 250 ezer forintot. Erre a célra a jövő évi költségvetés terhére 100 millió forintos támogatási keretet javasolt elkülöníteni. Ugyanakkor Schmidt arra is felhívta a figyelmet, hogy az idő rövid, hiszen pályázatok benyújtásának végső határideje 2009. október 30.
Kilián Géza üdvözölte az előterjesztést, s rámutatott: hosszú távon az energetikai fejlesztések jobban megtérülnek bármilyen kompenzációnál, hiszen míg a támogatás egy feneketlen zsák, addig a támogatott korszerűsítés a jövőbeni energiatakarékosságba történő befektetés. A képviselő kijelentette: a tatabányai panellakások adottságait ismerve a 33 százalékos állami segítségen felül a megyeszékhelyen még körülbelül 10-15 százalékos plusz állami kiegészítő támogatás nyerhető. – Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzat által nyújtott 30 százalékos támogatást is, akkor könnyű kiszámolni, hogy a tatabányai panellakások akár 25 százalékos lakossági önrésszel is korszerűsíthetők – jelentette ki.
Némiképp borúlátóbb – vagy realistább? – volt Sántik Lajos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan lakóközösség van, ahol egyes családok nagy összegű közüzemi adósságot halmoztak fel. – Bármilyen alacsony is az önrész, ezek a házak lemaradnak ezekről a pályázati lehetőségekről – mondta a képviselő. – Javaslom, készítsünk egy olyan felmérést, amely kimutatná, hogy Tatabányán hány társasház pályázatképes.
Makláry-Szalontai Csaba is a szkeptikusok táborát gyarapította, amikor arra figyelmeztetett, hogy hiába kedvezőek a pályázati feltételek, ha a jelentkezési idő rövid. – Ezen a pályázaton csak azok a házak lehetnek esélyesek, akhol már a fiókban vannak a kész felújítási tervek – mondta. – Ugyanakkor csak a tervezés költsége elérheti akár a 400 ezer forintot . Javaslom, hogy a következő hónapokban készüljünk fel az ilyen, és ehhez hasonló pályázati lehetőségekre, amihez az is hozzátartozik, hogy feltérképezzük az önrész finanszírozási forrásait.
Zsidek Ferenc a korszerűsített tatabányai panellakások országos viszonylatban is kirívóan alacsony arányára utalva azt javasolta, hogy az önkormányzat tanulmányozza más városok gyakorlatát, s igyekezzen jó ötleteket meríteni a már bevált rendszerek működésével kapcsolatban. – A tájékoztatáson is változtatni kellene – jelentette ki Zsidek. – Tatabányán valamiért nagyon szkeptikusak az emberek, máshol havonta 10-12 ezer forintot takarít meg egy háztartás a hasonló energetikai fejlesztések, beruházások nyomán, nálunk pedig mintha mindezt el sem hinnék.
A kissé hosszúra nyúlt vita, illetve hozzászólások végén a panellakások korszerűsítésének önkormányzati támogatásáról szóló javaslatot a képviselők egynahgúlag elfogadták.
Ezt követően Kilián Géza sürgősségi indítványa került terítékre: a képviselő azt kérte, hogy az önkormányzat támogassa az Éltes Mátyás Általános Iskola 130 hátrányos helyzetű tanulóját szállító külön buszjárat üzemeltetését. – A szakiskolába járó halmozottan hátrányos gyerekek szállítását 2007-ig állami támogatással sikerült lebonyolítani, majd ezt követően egy keretösszeggel oldották meg a finanszírozást, de mostanra a Vértes Volán jelezte, hogy anyagi segítség híján kénytelen lesz megszüntetni ezt a járatot – mondta a képviselő. – Három közlekedési társaságtól kértünk ajánlatot, s a legkedvezőbbet a Vértes Volán adta. Számítások szerint az önkormányzat részéről idén 2,892 millió forint, egy teljes tanévben pedig a számítások szerint 6,9 milliós támogatásra lenne szükség. Mivel az iskolakezdésig már csak napok vannak hátra, gyorsan kell határoznunk.
A sürgősségi indítványt véleményező hozzászólások során Ablonczy Dánielné szólalt fel először. Mint mondta, ő azért támogatja Kilián Géza javaslatát, mert az Éltes Mátyás szakiskolába járó gyermekek speciális képzésre szorulnak, az ő taníttatásuk nem szabad iskolaválasztás kérdése. – Ezeknek a gyerekeknek szükségszerű, hogy oda járjanak, így az utaztatásuk is az – jelentette ki a képviselő asszony.
Ezt követően Schmidt Csaba alpolgármester azt javasolta, hogy – tekintve a 6,9 milliós éves kiadás mértékét – meg kellene vizsgálni egy városi iskolabusz vásárlásának, illetve fenntartásának a lehetőségét is. Ezt a megoldást azonban természetesen már nem a mostani helyzetre értette – a buszüzemeltetés önkormányzati támogatását ő is megszavazta, akárcsak a többi 22 képviselő.
A nagy egyetértést követően aztán kis időre ismét felizzottak a kedélyek, méghozzá a következő napirendi pont, a közterület-felügyeleti bírságolási nyilvántartó informatikai rendszer megvásárlása kapcsán. A javaslat előterjesztője, Sántik Lajos, Tatabánya közbiztonsági tanácsnokaként is amellett érvelt, hogy a jelenleg dolgozó 13 közterület-felügyelő munkájátnak hatékonyságát nagymértékben megkönnyíthetné az új eszköz, amelynek lényege, hogy a szabálysértést észlelő rendőr vagy közterület-felügyelő illetve parkolóőr a helyszínen rögzíteni tudja a szabálysértés vagy fizetés nélküli parkolás megvalósulását (beépített hiteles fényképezőgéppel), pontos helyét, idejét (GPS hely és időmegjelenítés), vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elindítja a szükséges ügyiratok nyomtatását (bírság nyomtatvány, csekk), valamint a további esetleges beavatkozás, korrupció megakadályozására az intézkedést egy központi szerverre való továbbítással lezárja. – Ez a rendszer nem csupán a közterület-felügyelet munkáját könnyíti, hanem a későbbiekben akár egy fizető parkolási rendszer is csatlakoztatható hozzá – mondta a képviselő.
Makláry-Szalontai Csaba az előterjesztéssel kapcsolatban ama kétségének adott hangot, hogy a jelenlegi kevés közterület-felügyelő vajon megfelelő létszámban tud-e megjelenni az utcákon ahhoz, hogy az új rendszer munkába állását a lakosság is érzékelje. Hasonló véleményt fogalmazott meg Molnár Gábor is, aki azt javasolta, hogy előbb a létszámot kellene bővíteni. Lévai Ferenc az ülés levezető elnöki székéből pedig azt a kérdést tette fel, hogy vajon mi a város célja: a bírságolás, vagy a közrend megteremtése? – Jó-e az, ha egy rendszer mérlegelési lehetőség nélkül működik? – vetette fel. – Hiszen elképzelhető, hogy valaki kényszerűségből sért szabályt, például rosszul lesz az autójában, elviszi a mentő. Ilyenkor is automatikusan megbüntetjük a szabálytalanul ott hagyott járművet? Úgy vélem, mindenképp jó lenne a rendszer működésébe egy átmeneti időt biztosítani, amely lehetőséget biztosít a következmények megfontolására.
A témához csak lazán kapcsolódott Takács Péter hozzászólása, amelyből kiderült: a képviselő a közterület-felügyelet jövőbeni feladatai között szívesen látná az illegálisan kihelyezett KRESZ-táblák felderítését is. – Mind a Megyei Rendőr-főkapitányság, mind pedig a Platán téri Hadkiegészítő Parancsnokság előtt olyan tábla található, mely a parkolást csak az érintett szervezetek gépjárművei számára engedélyezi – mondta. – Ugyanakkor a városfejlesztési bizottság vezetőjeként állítom, hogy egyik helyszínre sem adtunk ki közterület-kisajátítási engedélyt. Az ilyesmit fel kell számolni, ez is a közterület-felügyelet kompetenciája.
A képviselők végül a közterület-felügyeleti bírságolási nyilvántartó informatikai rendszer megvásárlását megszavazták.
A következő napirendi pont az Óvárosi Bölcsőde férőhelyeinek bővítése kapcsán adódó költségek megszavazása volt. Lévai Ferenc előterjkesztése kapcsán Molnár Gábor képviselő elmondta: az intézményben kialakított két új csoportszoba, valamint a hozzájuk tartozó átadó helyiségek és vizesblokkok kialakítása 4,7 millió forintba, a 6 fős dolgozói létszámbővülés éves szinten 10,961 millió forintba kerül. – Amennyiben a közgyűlés ezt megszavazza, az Óvárosi Bölcsőde a jelenlegi hat helyett nyolc csoportot tud ősszel befogadni – mondta a képviselő. A közgyűlés a javaslatot támogatta, azzal a kitétellel, hogy a létszámbővítés 2010. január 1-től valósuljon meg, nyitva hagyva a pályázati lehetőségeket.
A testület szintén támogatta Kilián Géza előterjesztését: az oktatási bizottság elnöke az érintett intézmények kérései alapján azt javasolta, hogy a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Kodály Zoltán Általános Iskola plusz egy-egy napközis csoporttal, a Ságvári Endre Általános Iskola egy tanulószobai csoporttal bővüljön, illetve a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium egy első osztályt indíthasson.
Vélhetően sokan úgy gondolták, hogy a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány Kuratóriumának javaslata, miszerint a Bányász Kegyeleti Emlékmű egy ajándékozási szerződéssel kerüljön át az alapítványtól a város tulajdonába, pusztán formális, vita nélküli szavazást kíván. Hogy aztán ez mégsem így lett, az a kutyák miatt történt.
Bencsik János az előterjesztés ismertetése után elmondta: a fenntartási munkálatok költségeit eddig is a város biztosította. Ezért a polgármester hangsúlyozta, hogy a város ne ajándéknak tekintse a mostani tranzakciót, hiszen az emlékmű létesítésekor a megyeszékhely jelentős összeggel, a költségeknek körülbelül a felével hozzájárult a kegyeleti emlékhely megvalósításához.
Lukács Zoltán is amondó volt, hogy el kell fogadni a felajánlást, ugyanakkor felvetette, hogy egy kiegészítő határozati javaslattal szüntessék meg azt a helyzetet, hogy az emlékhely közelében élő kutyatartók kvázi kutyafuttatóként használják az emlékmű környékét, annak minden következményével együtt. – Ez kegyeleti szempontból egy tarthatatlan és méltatlan helyzet – jelentette ki Lukács. – A Ságvári Endre úti lakók régóta szeretnének kutyafuttatót, ezért azt javaslom, tegyünk eleget ennek a kérésnek, hogy ne a kegyeleti emlékmű környékén kelljen kutyát sétáltatni. A parkot nyilvánítsuk kegyeleti emlékparkká és egyúttal azt is kezdeményezem, hogy kérjük meg a Bányász Hagyományokért Alapítványt, tegyen javaslatot arra, kiről nevezzük el a parkot.
Ezt követően több hozzászólás is érkezett arra vonatkozóan, hogy hol kellene még kutyafuttatót létrehozni, illetve hogy miért nincs a városnak erre a célra egyetlen, körbekerített területe sem, s bizony voltak a vitának olyan periódusai, amikor attól kellett tartani, hogy a négylábúak sétáltatásának problematikája teljesen háttérbe szorítja az eredeti felvetést, vagyis a Bányász Kegyeleti Emlékmű tulajdonjogának városi vételét. Takács János kijelentette, hogy a kutyafuttatók kérdésében épp előző nap hozott pozitív döntést a városfejlesztési bizottság, Pleier Csaba pedig felajánlotta, hogy saját fejlesztési keretéből támogatja, hogy a Ságvári úton létesítendő kutyafuttató ne csak kerítéssel, hanem esztétikus módon zöld növényzettel is el legyen kerítve. Ezen kitérők után végül Schmidt Csaba kanyarodott vissza az eredeti témához, amikor azt mondta: amennyiben a Bányász Kegyeleti Emlékmű környékét díszparkká nyilvánítják, megfelelő fejlesztésekre, szépítésekre is szükség lesz. Lukács Zoltán rövid reagálásában ezzel teljes mértékben egyetértett. Ezt követően a közgyűlés a kiegészítő indítványt egyhangúlag elfogadta, s a képviselők hasonlóképp döntöttek arról is, hogy a Bányász kegyeleti emlékmű Tatabánya város tulajdonába kerüljön.
Forrás: tatabanya.hu
-kt-
Kilián Géza üdvözölte az előterjesztést, s rámutatott: hosszú távon az energetikai fejlesztések jobban megtérülnek bármilyen kompenzációnál, hiszen míg a támogatás egy feneketlen zsák, addig a támogatott korszerűsítés a jövőbeni energiatakarékosságba történő befektetés. A képviselő kijelentette: a tatabányai panellakások adottságait ismerve a 33 százalékos állami segítségen felül a megyeszékhelyen még körülbelül 10-15 százalékos plusz állami kiegészítő támogatás nyerhető. – Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzat által nyújtott 30 százalékos támogatást is, akkor könnyű kiszámolni, hogy a tatabányai panellakások akár 25 százalékos lakossági önrésszel is korszerűsíthetők – jelentette ki.
Némiképp borúlátóbb – vagy realistább? – volt Sántik Lajos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan lakóközösség van, ahol egyes családok nagy összegű közüzemi adósságot halmoztak fel. – Bármilyen alacsony is az önrész, ezek a házak lemaradnak ezekről a pályázati lehetőségekről – mondta a képviselő. – Javaslom, készítsünk egy olyan felmérést, amely kimutatná, hogy Tatabányán hány társasház pályázatképes.
Makláry-Szalontai Csaba is a szkeptikusok táborát gyarapította, amikor arra figyelmeztetett, hogy hiába kedvezőek a pályázati feltételek, ha a jelentkezési idő rövid. – Ezen a pályázaton csak azok a házak lehetnek esélyesek, akhol már a fiókban vannak a kész felújítási tervek – mondta. – Ugyanakkor csak a tervezés költsége elérheti akár a 400 ezer forintot . Javaslom, hogy a következő hónapokban készüljünk fel az ilyen, és ehhez hasonló pályázati lehetőségekre, amihez az is hozzátartozik, hogy feltérképezzük az önrész finanszírozási forrásait.
Zsidek Ferenc a korszerűsített tatabányai panellakások országos viszonylatban is kirívóan alacsony arányára utalva azt javasolta, hogy az önkormányzat tanulmányozza más városok gyakorlatát, s igyekezzen jó ötleteket meríteni a már bevált rendszerek működésével kapcsolatban. – A tájékoztatáson is változtatni kellene – jelentette ki Zsidek. – Tatabányán valamiért nagyon szkeptikusak az emberek, máshol havonta 10-12 ezer forintot takarít meg egy háztartás a hasonló energetikai fejlesztések, beruházások nyomán, nálunk pedig mintha mindezt el sem hinnék.
A kissé hosszúra nyúlt vita, illetve hozzászólások végén a panellakások korszerűsítésének önkormányzati támogatásáról szóló javaslatot a képviselők egynahgúlag elfogadták.
Ezt követően Kilián Géza sürgősségi indítványa került terítékre: a képviselő azt kérte, hogy az önkormányzat támogassa az Éltes Mátyás Általános Iskola 130 hátrányos helyzetű tanulóját szállító külön buszjárat üzemeltetését. – A szakiskolába járó halmozottan hátrányos gyerekek szállítását 2007-ig állami támogatással sikerült lebonyolítani, majd ezt követően egy keretösszeggel oldották meg a finanszírozást, de mostanra a Vértes Volán jelezte, hogy anyagi segítség híján kénytelen lesz megszüntetni ezt a járatot – mondta a képviselő. – Három közlekedési társaságtól kértünk ajánlatot, s a legkedvezőbbet a Vértes Volán adta. Számítások szerint az önkormányzat részéről idén 2,892 millió forint, egy teljes tanévben pedig a számítások szerint 6,9 milliós támogatásra lenne szükség. Mivel az iskolakezdésig már csak napok vannak hátra, gyorsan kell határoznunk.
A sürgősségi indítványt véleményező hozzászólások során Ablonczy Dánielné szólalt fel először. Mint mondta, ő azért támogatja Kilián Géza javaslatát, mert az Éltes Mátyás szakiskolába járó gyermekek speciális képzésre szorulnak, az ő taníttatásuk nem szabad iskolaválasztás kérdése. – Ezeknek a gyerekeknek szükségszerű, hogy oda járjanak, így az utaztatásuk is az – jelentette ki a képviselő asszony.
Ezt követően Schmidt Csaba alpolgármester azt javasolta, hogy – tekintve a 6,9 milliós éves kiadás mértékét – meg kellene vizsgálni egy városi iskolabusz vásárlásának, illetve fenntartásának a lehetőségét is. Ezt a megoldást azonban természetesen már nem a mostani helyzetre értette – a buszüzemeltetés önkormányzati támogatását ő is megszavazta, akárcsak a többi 22 képviselő.
A nagy egyetértést követően aztán kis időre ismét felizzottak a kedélyek, méghozzá a következő napirendi pont, a közterület-felügyeleti bírságolási nyilvántartó informatikai rendszer megvásárlása kapcsán. A javaslat előterjesztője, Sántik Lajos, Tatabánya közbiztonsági tanácsnokaként is amellett érvelt, hogy a jelenleg dolgozó 13 közterület-felügyelő munkájátnak hatékonyságát nagymértékben megkönnyíthetné az új eszköz, amelynek lényege, hogy a szabálysértést észlelő rendőr vagy közterület-felügyelő illetve parkolóőr a helyszínen rögzíteni tudja a szabálysértés vagy fizetés nélküli parkolás megvalósulását (beépített hiteles fényképezőgéppel), pontos helyét, idejét (GPS hely és időmegjelenítés), vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elindítja a szükséges ügyiratok nyomtatását (bírság nyomtatvány, csekk), valamint a további esetleges beavatkozás, korrupció megakadályozására az intézkedést egy központi szerverre való továbbítással lezárja. – Ez a rendszer nem csupán a közterület-felügyelet munkáját könnyíti, hanem a későbbiekben akár egy fizető parkolási rendszer is csatlakoztatható hozzá – mondta a képviselő.
Makláry-Szalontai Csaba az előterjesztéssel kapcsolatban ama kétségének adott hangot, hogy a jelenlegi kevés közterület-felügyelő vajon megfelelő létszámban tud-e megjelenni az utcákon ahhoz, hogy az új rendszer munkába állását a lakosság is érzékelje. Hasonló véleményt fogalmazott meg Molnár Gábor is, aki azt javasolta, hogy előbb a létszámot kellene bővíteni. Lévai Ferenc az ülés levezető elnöki székéből pedig azt a kérdést tette fel, hogy vajon mi a város célja: a bírságolás, vagy a közrend megteremtése? – Jó-e az, ha egy rendszer mérlegelési lehetőség nélkül működik? – vetette fel. – Hiszen elképzelhető, hogy valaki kényszerűségből sért szabályt, például rosszul lesz az autójában, elviszi a mentő. Ilyenkor is automatikusan megbüntetjük a szabálytalanul ott hagyott járművet? Úgy vélem, mindenképp jó lenne a rendszer működésébe egy átmeneti időt biztosítani, amely lehetőséget biztosít a következmények megfontolására.
A témához csak lazán kapcsolódott Takács Péter hozzászólása, amelyből kiderült: a képviselő a közterület-felügyelet jövőbeni feladatai között szívesen látná az illegálisan kihelyezett KRESZ-táblák felderítését is. – Mind a Megyei Rendőr-főkapitányság, mind pedig a Platán téri Hadkiegészítő Parancsnokság előtt olyan tábla található, mely a parkolást csak az érintett szervezetek gépjárművei számára engedélyezi – mondta. – Ugyanakkor a városfejlesztési bizottság vezetőjeként állítom, hogy egyik helyszínre sem adtunk ki közterület-kisajátítási engedélyt. Az ilyesmit fel kell számolni, ez is a közterület-felügyelet kompetenciája.
A képviselők végül a közterület-felügyeleti bírságolási nyilvántartó informatikai rendszer megvásárlását megszavazták.
A következő napirendi pont az Óvárosi Bölcsőde férőhelyeinek bővítése kapcsán adódó költségek megszavazása volt. Lévai Ferenc előterjkesztése kapcsán Molnár Gábor képviselő elmondta: az intézményben kialakított két új csoportszoba, valamint a hozzájuk tartozó átadó helyiségek és vizesblokkok kialakítása 4,7 millió forintba, a 6 fős dolgozói létszámbővülés éves szinten 10,961 millió forintba kerül. – Amennyiben a közgyűlés ezt megszavazza, az Óvárosi Bölcsőde a jelenlegi hat helyett nyolc csoportot tud ősszel befogadni – mondta a képviselő. A közgyűlés a javaslatot támogatta, azzal a kitétellel, hogy a létszámbővítés 2010. január 1-től valósuljon meg, nyitva hagyva a pályázati lehetőségeket.
A testület szintén támogatta Kilián Géza előterjesztését: az oktatási bizottság elnöke az érintett intézmények kérései alapján azt javasolta, hogy a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Kodály Zoltán Általános Iskola plusz egy-egy napközis csoporttal, a Ságvári Endre Általános Iskola egy tanulószobai csoporttal bővüljön, illetve a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium egy első osztályt indíthasson.
Vélhetően sokan úgy gondolták, hogy a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány Kuratóriumának javaslata, miszerint a Bányász Kegyeleti Emlékmű egy ajándékozási szerződéssel kerüljön át az alapítványtól a város tulajdonába, pusztán formális, vita nélküli szavazást kíván. Hogy aztán ez mégsem így lett, az a kutyák miatt történt.
Bencsik János az előterjesztés ismertetése után elmondta: a fenntartási munkálatok költségeit eddig is a város biztosította. Ezért a polgármester hangsúlyozta, hogy a város ne ajándéknak tekintse a mostani tranzakciót, hiszen az emlékmű létesítésekor a megyeszékhely jelentős összeggel, a költségeknek körülbelül a felével hozzájárult a kegyeleti emlékhely megvalósításához.
Lukács Zoltán is amondó volt, hogy el kell fogadni a felajánlást, ugyanakkor felvetette, hogy egy kiegészítő határozati javaslattal szüntessék meg azt a helyzetet, hogy az emlékhely közelében élő kutyatartók kvázi kutyafuttatóként használják az emlékmű környékét, annak minden következményével együtt. – Ez kegyeleti szempontból egy tarthatatlan és méltatlan helyzet – jelentette ki Lukács. – A Ságvári Endre úti lakók régóta szeretnének kutyafuttatót, ezért azt javaslom, tegyünk eleget ennek a kérésnek, hogy ne a kegyeleti emlékmű környékén kelljen kutyát sétáltatni. A parkot nyilvánítsuk kegyeleti emlékparkká és egyúttal azt is kezdeményezem, hogy kérjük meg a Bányász Hagyományokért Alapítványt, tegyen javaslatot arra, kiről nevezzük el a parkot.
Ezt követően több hozzászólás is érkezett arra vonatkozóan, hogy hol kellene még kutyafuttatót létrehozni, illetve hogy miért nincs a városnak erre a célra egyetlen, körbekerített területe sem, s bizony voltak a vitának olyan periódusai, amikor attól kellett tartani, hogy a négylábúak sétáltatásának problematikája teljesen háttérbe szorítja az eredeti felvetést, vagyis a Bányász Kegyeleti Emlékmű tulajdonjogának városi vételét. Takács János kijelentette, hogy a kutyafuttatók kérdésében épp előző nap hozott pozitív döntést a városfejlesztési bizottság, Pleier Csaba pedig felajánlotta, hogy saját fejlesztési keretéből támogatja, hogy a Ságvári úton létesítendő kutyafuttató ne csak kerítéssel, hanem esztétikus módon zöld növényzettel is el legyen kerítve. Ezen kitérők után végül Schmidt Csaba kanyarodott vissza az eredeti témához, amikor azt mondta: amennyiben a Bányász Kegyeleti Emlékmű környékét díszparkká nyilvánítják, megfelelő fejlesztésekre, szépítésekre is szükség lesz. Lukács Zoltán rövid reagálásában ezzel teljes mértékben egyetértett. Ezt követően a közgyűlés a kiegészítő indítványt egyhangúlag elfogadta, s a képviselők hasonlóképp döntöttek arról is, hogy a Bányász kegyeleti emlékmű Tatabánya város tulajdonába kerüljön.
Forrás: tatabanya.hu
-kt-
Szóljon hozzá a fórumon!
Tatabánya Online még több hírrel - www.tataon.hu