A diplomásbéreken már látszik, hogy túlkínálat van, igaz, a hazai felsőoktatásból kikerülők még a nyugati országok érettségizettjeinél is többet keresnek. A pályakezdők leginkább a gazdasági, jogi, műszaki, valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokból szorítják ki a cégek középiskolát végzett munkatársait.

Rendkívül sokat keresnek itthon a diplomások - állapítja meg Köllő János és Kertesi Gábor most elkészült tanulmánya, amely a friss diplomások munkaerő-piaci helyzetét vizsgálta. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója szerint egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi manapság nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban. Ha az osztrák és a német érettségizettek fizetésével hasonlítjuk össze, a magyar diplomások durván a felével többet keresnek náluk. Háromnegyedével több a fizetésük, mint a portugál és kétszer annyi, mint a magyar érettségizetteké. Igaz, ez csak a középkorosztály keresetére igaz, a pályakezdők bérelőnye csökken. Ha ez nem is bizonyítja, hogy itthon diplomástúlképzés lenne, mindenesetre a túlkereslet megszűnését már jelzi.

A diplomások számának növekedése leginkább az érettségizetteket szorítja ki néhány munkakörből. A pályakezdők a gazdasági, jogi, műszaki, valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokban töltenek be leginkább olyan állásokat, amelyekhez régebben még az érettségi is elegendő volt. Érdekesség, hogy ez a jelenség mégsem járt együtt az érettségizett munkanélküliek számának növekedésével. Ennek oka, hogy a képzettségi szint növekedése a munkaerőpiac más szegmenseiben is folyamatban van - fogalmaz a kutatás. A diplomás és irodai foglalkozásokban elveszített mintegy 43 ezer állással szemben 130 ezer érettségizetteket foglalkoztató munkahely jött létre más szakmákban 1995-2003-ban.

Úgy tűnik, hamarosan mégis korlátokba ütközik a diplomás munkahelyek számának növekedése. Köllő János megfogalmazása szerint úgynevezett pókhálóciklus alakulhat ki. A diploma hozamának csökkenése elérheti azt a határt, amely a felsőoktatás iránti kereslet visszaesését eredményezi. A kereslet növekedését megállíthatja a nemzetközi összehasonlításban magas magyarországi diplomásbér is. Szintén megtörheti a diplomások felfelé ívelő pályáját a költségvetési munkahelyteremtés és bérnövekedés visszafogása. Az 1995 és 2003 közötti nettó diplomásmunkahely-teremtés nagyobb fele a költségvetési szektorhoz kötődött. Itt nem ment végbe az az áralkalmazkodási folyamat, amely a versenyszféra diplomás, illetve irodai-ügyviteli állásaiban megfigyelhető. Nem túl rózsás jövő elé néznek a jövő diplomásai. Köllő János és Kertesi Gábor szerint amennyiben egy kormánynak lesz bátorsága szembeszállni a jól fizető költségvetési munkahelyek fenntartására és szaporítására irányuló nyomással, akkor - a további bércsökkenés mellett - elhelyezkedési nehézségekkel is szembe kell nézniük a felsőoktatásból kikerülőknek.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)