Ha a butítás és a bátorítás között kell választani, akkor a kormány az utóbbi utat választja - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tatabányán, március 11-én a Modern üzleti Tudományok Főiskoláján tartott előadásán. A kormányfő szerint a megyeszékhely sokáig mintaként szolgált arra, hogyan lehet átalakítani egy térség gazdasági szerkezetét, ám a jelenlegi válságban épp azok a modern iparágak a legsérülékenyebbek, amelyek képviselői Tatabányán is megtelepedtek.

Bárki bármit állít, a jelenlegi helyzetet nem a baloldal idézte elő, ezt a válságot az ország készen kapta - szögezte le a kormányfő előadása kezdetén, majd hozzátette: a gazdasági krízist csak az emberek oldhatják meg. - Aki azt állítja, hogy Magyarország különösebb erőfeszítések nélkül kilábalhat nehéz helyzetéből, szemfényvesztő és szélhámos - jelentette ki, majd feltette a kérdést: vajon hányan hinnének egy olyan embernek, aki azt ígérné, hogy tévé előtt üldögélve és pattogatott kukoricát majszolva is le lehet fogyni. - A magyar baloldalnak az a feladata, hogy megerősítse Magyarországot abban a hitében, hogy a jelenlegi helyzetben cselekedni kell - mondta a kormányfő.

 

Nekünk nincs olyan lehetőségünk, mint például Oroszországnak, ahol 200 milliárd dollárt fordítottak az ottani vállalatok megerősítésére - mutatott rá Gyurcsány. - Magyarország csupán egyet tehet: feltűri az ingujját és elvégzi azt a munkát, amivel tompítani lehet a válság hatásait - jelentette ki.

 

A kormányfő a legfontosabb feladatnak a munkahelyek megőrzését nevezte. Mint mondta, Tatabánya a rendszerváltás óta már másodszor néz szembe ezzel a kihívással. - Ennek a városnak a lelke, az identitása a bányászathoz kötődik, s miközben megőrizte a múltját és a hagyományait, képes volt megújulni - mondta a miniszterelnök. - Tatabánya volt a minta, hogyan lehet átalakítani egy térség gazdaságát. Ugyanakkor a jelenlegi válságban éppen azok a modern iparágak a legsérülékenyebbek, amelyek képviselői itt is megtelepedtek.

 

A munkahelyek megóvására Gyurcsány Ferenc több alternatívát is említett. Ezek közül elsőként azt emelte ki, hogy a kormány vállalta: azoknak a cégeknek, ahol bevezetik a négynapos munkahetet, az ötödik, képzésre és oktatásra fordított napot a központi költségvetés fizeti. A munkabér csökkentése is a munkahelyek megőrzését szolgálhatja. - Tudom, hogy ez senkinek nem öröm, de még mindig jobb válasz, mint elengedni a munkások kezét - jelentette ki. Hozzátette: a válság nem tart örökké, szerinte egy-másfél év múlva már megkezdődhet a kilábalás. Addig is fontosnak nevezte a családok összefogását, az „emberek összekapaszkodását".

 

A kormányfő Bokros Lajos és a Reformszövetség javaslataira is kitért, amikor azt mondta: nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek tovább súlyosbítják a válság hatásait. - A változtatás szándékával lényegében egyetértek - mondta. - Vita inkább a változás tartalmában és mértékében van. A közgazdászok bátrabb és keményebb javaslatokat fogalmaznak meg, s ez részükről érthető is. Ám az emberek nem csupán munkavállalók, az ország pedig nem adóalanyok összessége. A hosszú távon racionálisnak tűnő intézkedések rövidtávon lehet, hogy elviselhetetlenek. Ez olyan lenne, mintha azt mondanám, hogy átlagosan vegyünk elegendő levegőt, de most az első tíz percben semmit. Éppen ezért az intézkedéseknek nem csupán a gazdasági, hanem a szociális hatását is figyelembe kell venni.

 

A miniszterelnök kijelentette: ma a magyar politikában az a fő választóvonal, hogy kik mernek szembenézni a feladatokkal, s kik azok, akik gyávaságból vagy politikai számításból meghátrálnak. A kormányfő ezzel kapcsolatosan élesen bírálta Orbán Viktort, akinek szerinte „a szája nagyobb, mint a képessége." - Én olyan üres beszédet, mint amit a Fidesz elnöke országértékelés címén mondott, még nem hallottam - mondta Gyurcsány. - Pedig az ellenzék vezetőjének nincs nehéz dolga: a számonkérés veszélye nélkül csak el kellett volna mondania, hogy ő ebben a helyzetben mit tenne. Ám ő ehelyett szóvirágokkal dobálózott, udvarolt és csábított. Ez azonban nem politika, hanem gyávaság és szélhámosság.

 

A kormányfő azzal zárta előadását, hogy bár a jelenlegi helyzet nem sok okot ad a derűlátásra, egyvalamivel kapcsolatban rendkívül optimista. - Ha az országnak választania kell, hogy melyik oldal tanúsít helyes magatartást, akkor az emberek tudni fogják a jó választ - jelentette ki. A jövő évi választásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: eddig még sohasem nyert az a politikai erő, amelynek előző évben a győzelmét jósolták, ezért szerinte erősen megkérdőjelezhető a Fidesznek az a várakozása, hogy 2010-ben ők szerzik meg a parlamenti többséget.

 

Az előadást követően Gyurcsány Ferenc a fórum résztvevőinek kérdéseire válaszolt. Az egyik fő téma a devizahitelek forintgyengülés miatt jelentősen megnövekedett törlesztőrészletei voltak, mellyel kapcsolatban elmondta: körülbelül 4000 milliárd forint lakossági hitel van kihelyezve devizában. Ha az állam felvállalná ezeknek a kölcsönöknek a forintalapú hitelre váltását, az nagyjából 400 milliárd forintba kerülne, ami óriási kiadást jelentene. Hozzátette: a legtöbben vélhetően nem voltak tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak, amikor euróban, svájci frankban vagy japán jenben adósodtak el. Tanulságként kijelentette: a jövőben nem szabad hagyni, hogy a pénzpiaci szereplők ne tájékoztassák teljes körűen jövőbeni ügyfeleiket.

 

 

 

 

Forrás: www.tatabanya.hu- Tatabánya Online

Szóljon hozzánk: Tatabánya- Gyurcsány: Tatabánya újabb kihívás előtt áll