A Vértesi Erőmű sorsa továbbra is bizonytalan

Az Országgyűlés Energetikai Albizottsága kedden tárgyalt az ország utolsó mélyművelésű bánya-erőmű integrációját, a Vértesi Erőmű Zrt-t érintő válságos gazdasági és foglalkoztatáspolitikai helyzetről. Az ülést Bencsik János fideszes szakpolitikus kezdeményezte, mert véleménye szerint a kormány az év első felében nem foglalkozott érdemben a gazdasági társaság jövőjével, és a 3500 érintett munkavállaló bizonytalannak érzi az egzisztenciáját. A kormány a végső döntést 2010 tavaszára halasztotta.

Bencsik János, arról érdeklődött, hogy a szénfillér rendszer életben tartása érdekében a kormány megkereste-e már az Európai Unió Bizottságát, a szükséges hozzájárulás elnyerése érdekében. A válaszokból kiderült, hogy ez még nem történt meg, s annak végeredménye egyelőre kiszámíthatatlan. A szénfillérből származó vállalati bevétel évi hét milliárd forintra tehető. A képviselő azt is szerette volna tudni, hogy 2012-től kezdve mennyibe fog kerülni az erőmű működéséhez előírt széndioxid-kvóta. Választ erre sem tudtak adni, de a becslések szerint ez is milliárdos nagyságrendű többletköltséget jelenthet. A rekultivációs költségeket is alábecsültnek minősítette Bencsik, mely tényt Kapolyi László képviselő is megerősített hozzászólásában. Kapolyi még az elmúlt évben, mint lehetséges vevő kapott betekintést a valós adatokba. Az eltérés tízmilliárdos nagyságrendű. Bencsik János hiányolta a következő évek létszám gazdálkodási terveit is.

Miután a válaszokból egyértelművé vált, hogy a társaság életben tartását szorgalmazó kormányhatározat ellenére, a Vértesi Erőmű jövőbeli sorsa teljes bizonytalanságot mutat, Bencsik János az alábbiakban rögzítette álláspontját: "Az elhangzottak alapján felelőtlenség az érintett dolgozókat azzal hitegetni, hogy az erőmű megmenekült a bezárástól. Világossá vált, hogy a kormány menekül a felelősségvállalás elől, a végső döntést ezért is halasztotta el 2010 tavaszáig. Az érintett, mintegy 3500 munkavállaló egzisztenciális sorsának tervezhetősége érdekében világos, és egyértelmű menetrend felállítására van szükség. Ha tovább működik az erőmű, akkor is, és ha a bezárás mellett foglalnak állást, akkor is. De ez utóbbi esetében legalább három éves haladékot kell adni a munkavállalók számára, hogy megtervezhessék a jövőjüket. És ebben a tervezésben a kormánynak is szerepet kell vállalni. Kormányprogram keretében kell segítséget nyújtani a térség gazdaságszerkezetének átalakításához, új munkahelyek megteremtéséhez. Az emberek kezét nem lehet elengedni, róluk tisztességgel kell gondoskodni." Bencsik azt is felvetette, érdemes lenne megvizsgálni, hogy a térségben meglévő szénvagyon elegendő lenne-e egy tiszta-szén technológiára alapozódó erőmű életciklusának kiszolgálására, primer energiával.

A Vértesi Erőmű

Az ülésen az érintett miniszter, az anyavállalt Magyar Villamos Művek, és a Vértesi Erőmű vezérigazgatói adtak tájékoztatást a társaság helyzetéről. Hónig Péter, az energiaügyi miniszter szerint az erőmű technológiája elöregedett. Kitért arra is, hogy szerinte a kialakult helyzetért az Orbán-kormányt terheli a felelősség, mert 1999-ben az döntött a bánya-erőmű integráció, erőmű-korszerűsítéssel egybekötött tovább működtetéséről, melyet a miniszter elhibázott döntésnek tartott. Kijelentése azért is figyelemre méltó, mert Keleti György, a térség szocialista országgyűlési képviselője, valamint a szakszervezeti vezetők, ennek pont az ellenkezőjét terjesztik évek óta. Mármint, hogy a vállalat továbbműködése a szocialista kormányoknak köszönhető.

Szabó Pál, a Vértesi Erőmű Zrt vezérigazgatója pontosította a korábban közzétett létszám leépítési adatokat. Az év végéig továbbra is 550 álláshely szűnik meg, de azon belül csak 130-an élhetnek a nyugdíjazás lehetőségével, a többiek aktív munkavállalóként kerülnek ki a munkaerőpiacra. Jelezte, hogy ezen felül további 250-300 fős munkaerő felesleg fog jelentkezni a vállalatnál, de tervezett sorsukról többet nem mondott. Megerősítette, hogy a Vértesi Erőmű kevesebb szolgáltatást fog vásárolni a jövőben, melynek a térség kis- és középvállalkozásai látják majd kárát. Az átmeneti intézkedésekről 2009. október 31-ig kell jelentést tenniük a Kormány számára, mely alapján a Vértesi Erőmű jövőjével kapcsolatos végső döntést 2010. március 31-ig hozzák meg.

Mártha Imre, az MVM Zrt vezérigazgatója kiemelte, hogy a hatvanas évek technológiáját alkalmazó erőmű csak 21 százalékos hatékonysággal működik. Életben tartásához a lakosság által finanszírozott szénfillérrel együtt havi másfél milliárd közpénzt kell felhasználni. Ebben az összegben nincs benne a System Consulting által visszamondott áramvásárlási szerződésből fakadó károk rendezésének költsége, mely várhatóan 8.4 milliárddal növeli a vállalat terheit. A vezérigazgató kitért arra, hogy az MVM az idei évben képes a Vértesi Erőmű veszteségeinek finanszírozására, de 2010-ben ez már komoly problémát jelenthet.

(Forrás: fidesz.hu)

Szóljon hozzá a fórumon!

Tatabánya Online még több hírrel - www.tataon.hu