Kősó vagy tengeri só? - melyik a jobb

Kősó, tengeri só, himalája só, holt tengeri só, jódozott só, asztali só…. A nevek sokasága kémiailag ugyanazt a vegyületet, a nátrium-kloridot rejti, melynek hétköznapi neve a só.

Gyakori kérdés, hogy tengeri sót, vagy asztali sót érdemes-e fogyasztani, ám lényegi különbség nincs a só fajták szerkezete között.

 

Ahogy a világ számos országában, hazánkban is egyre nagyobb problémát okoz a túlzott sófogyasztás. Az emberi szervezetnek szüksége van a sóra, de szakértők szerint a napi ajánlott mennyiség maximum egy teáskanálnyi lehet.

 

Kősó

 

A kősó létfontosságú vegyület, fontos szerepet játszik szervezetünkben is: verejtékünk, könnyünk sós, így a só folyamatosan távozik szervezetünkből, amit állandóan pótolni kell. 

 

Bányászati technológiával nyerik ki, de eredetét tekintve tengerinek mondható, ugyanis több millió évvel ezelőtt a Föld tektonikus mozgásainak eredményeképpen az egykori tengerekből, óceánokból elzáródott részek kiszáradásával keletkeztek mai sóbányáink. A só fejtése a bányákban történhet a kősótömbök bányászatával vagy oldással is.

Közép-Európában Lengyelországban, Ausztriában és Erdélyben is található működő sóbánya, egy pár napos kirándulás keretében érdemes megcsodálni a föld alatti monumentális világot.

 

Tengeri só

 

Ezt a só fajtát a tengervíz lepárlásával állítják elő. A tengerek vizében számos vitamin és ásványi anyag található- többek között jód, cink, kalcium és magnézium is megtalálható benne.

 

A sólepárlás technológiáját évezredek óta alkalmazza az emberiség. A tengervizet lepárló medencébe vezetik, ahol a nap és a szél ereje elpárologtatja a nedvességet. A hagyományos módon, napon száradó sót szükség esetén finomítják.  Azonban a tengervízből ipari módon előállított só akár már finomítottnak is tekinthető.

 

Só és sópárlás technikája

 

Egyéb különleges só fajták

 

A gasztronómia világában manapság nagyon divatosak az ételek dekorációjára használt különleges, nagy szemű sók: ilyen a francia Fleur de Sel, a Hawaii Lava fekete só vagy a Perzsa Kék só. Összetételükben ezek is nagyrészt nátrium kloridot tartalmaznak, sajátosságuk valamilyen színező ásvány jelenléte vagy a keletkezés során kialakult kristályszerkezet. A Himalájai kristálysó jellegzetes rózsaszín árnyalatát például a vas-oxid adja.

 

Fontosak még az élettani szempontból jelentős, módosított összetételű só fajták. A jódhiányos területeken élőknek javasolt a jódozott só fogyasztása, a magas vérnyomásban szenvedőknek pedig a csökkentett nátrium tartalmú sót ajánlja gyakran a dietetikus szakember.